A cisztektómiát követően a vizelet elvezetésére a húgyhólyag helyett más utat kell kialakítani. A vizelet elterelés, vagy vizeletdeviáció* a cisztektómiával együtt, ugyanazon műtét során megtörténik.
Ureterocutaneostomia során a szabadon végződő vesevezetékeket a bőr felszínére vezetik ki, vagy a vesetájékon, vagy – közös nyílással – a hasfalon. Ahhoz, hogy a bőr ne záródjon be a nyílás felett, a vesevezetékbe egy vékony csövet helyeznek, melyet időnként (kb. három havonta) kórházban cserélni kell. Ez a beavatkozás jár a legkisebb megterheléssel és a legrövidebb műtéti idővel, egyúttal azonban ez jár a legtöbb kényelmetlenséggel is.
Nem kontinens urosztóma – Bricker conduit – a bőrfelszín és a vesevezetékek közé helyezett rövid bélszakaszt jelenti. A nyílást – kórházban – nem kell gondozni, mert a bőr nem tud összezáródni. Az urosztóma a has jobb oldalán, jól elérhető helyen vezet a külvilágba, a beteg segítség nélkül, saját maga is jól tudja gondozni. A megoldás nem kontinens, azaz akaratlagosan nem „zár”, hanem a vizelet a testfelszínre ragasztott gyűjtőzacskóba kerül, ahonnan kiereszthető.
A gyűjtőzacskót elegendő néhány naponta cserélni. Bár a hason kívül egy tasakot kell viselni, mégis a betegek ezt a módszert tartják a legkényelmesebbnek. Ezzel a megoldással is teljes életet élhetnek, a sztóma a sportolást vagy a fizikai munkavégzést sem akadályozza.
„Újhólyag” képzése esetén egy hosszabb bélszakaszból készül egy új „hólyag”, mely a vizeletet tárolja. A hólyag az eredeti záróizomzatot használja, így elkészítése csak akkor lehetséges, ha a záróizomzat kifogástalanul működik. A bemutatott megoldások közül ez a műtét jelenti a legnagyobb megterhelést.
Meglepő, de a betegek ezt a megoldást nem tartják kényelmesnek. Akaratlan vizeletelcseppenés szinte minden esetben jelentkezik. A hólyag telítettségét a beteg nem érzi, ezért azt éjjel is néhány óránként ki kell üríteni. A bélből készült hólyag a vizeletben lévő anyagok egy részét visszaszívhatja, amit ellensúlyozni kell. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a műtét után nincs „urosztóma”, csak a műtéti heg
marad hátra.
A vizelet elterelésére számtalan megoldás létezik. A beteg általános állapota, életkora, mentális állapota, a betegség természete, annak súlyossága, a daganat kiterjedtsége, a hólyagban való helyzete – mind-mind befolyásolják, hogy melyik módszer alkalmazható. A legfontosabb ezek közül mégis a beteg választása, ezért ezt a kérdést a kezelőorvosával mindenképpen részletesen meg kell beszélnie a műtét előtt!
A cisztektómia és vizelet-deviáció együttese „nagy” műtét, melyet teljes érzéstelenítésben, altatásban végeznek.
Nagy megterhelést jelent a szervezetnek, de ne felejtsük el: a betegek számára a gyógyulást, azaz az életet jelenti, mégpedig egy sokkal jobb minőségben eltöltött életet, hiszen a műtét után a beteg hólyag miatti kellemetlenségek is megszűnnek.
