Gyanútól a bizonyosságig
Az urológiai vizsgálat vagy a laboratóriumi vérvizsgálatok felvethetik daganat gyanúját, de a prosztatadaganatot bizonyítani csak a biopszia vagy más beavatkozás során nyert szövettani minta feldolgozásával lehet.
Az urológiai vizsgálat vagy a laboratóriumi vérvizsgálatok felvethetik daganat gyanúját, de a prosztatadaganatot bizonyítani csak a biopszia vagy más beavatkozás során nyert szövettani minta feldolgozásával lehet.
A prosztatadaganatot csak szövettani mintavétellel diagnosztizálhatjuk. Ha daganatgyanú merül fel, akkor általában tűbiopsziát végzünk.
A prosztatadaganat tünetek nélkül kezdődik és lassan fejlődik ki. Ahhoz, hogy a prosztatadaganatot meg tudjuk gyógyítani, korán, még bármilyen tünet jelentkezése előtt fel kell ismernünk.
Az urológushoz forduló (vagy éppen emiatt nem forduló) betegek legnagyobb félelme: „benyúlnak a fenekembe”. A prosztata tapintása valóban a végbélen keresztül történik. A vizsgálat talán kellemetlen, de
A PSA (Prosztata Specifikus Antigén) egy olyan vegyület, melyet a prosztata „termel”. A prosztatadaganat nagyobb mennyiségben készít PSA-t, így annak a szintje a vérben megemelkedik. A PSA-t
Prosztatadaganatnál a CT vizsgálatot a szervezet egészének áttekintésére alkalmazzuk. A kismedence és környékének megítélésére a CT vizsgálat más vizsgálatoknál (MR, TRUS) kevésbé alkalmas.
Prosztatadaganat esetén az MR vizsgálat különösen alkalmas a prosztata környezetének és a kismedencének a vizsgálatára.
A prosztatadaganat áttétei leggyakrabban a csontrendszerben jelennek meg. Ezek az áttétek fokozott csontátalakulást okoznak, melynek során a csont szerkezete megváltozik, és a csont törékennyé válik.
Az elmúlt években számtalan új képalkotó módszer jelent meg. A prosztatadaganat vizsgálatához legfontosabbak a Kolin-PET/CT, a Fluorid-PET/CT és a PSMA-PET/CT.
Ha a prosztatadaganat nem csak a prosztatát és annak környékét, hanem a szervezet távoli részeit is érinti, akkor már nem távolítható el minden egyes góc műtétileg vagy
