Bár a kezelés (műtét, sugárterápia), amelyen átesett, kimondottan a prosztatarák meggyógyítását célozta, orvosa a „gyógyulás” kifejezés használatát vélhetően még állapota javulása esetén is sokáig kerülni fogja. Inkább úgy fogalmaznak majd, hogy a betegség „remisszióban” van, vagyis kimutatható jelei pillanatnyilag nem észlelhetők.
Sajnos a szakemberek még napjainkban sem tudják biztosan megjósolni, hogy a daganat a későbbiekben kiújul-e, így egészségi állapotát a terápia után is rendszeresen ellenőrizni kell. Ezt a több éves folyamatot utánkövetésnek nevezik, amelynek keretében időszakosan ellenőrző vagy kontroll vizsgálatokat végeznek.
(Az előrehaladott prosztatarákban szenvedő betegek számára számos kezelési lehetőség rendelkezésre áll. A kezelések mellett a betegek hosszú ideig tünet és panaszmentesek – emiatt az ellenőrzések nagyon hasonlóak lesznek az itt leírt kontroll vizsgálatokhoz. Tudnunk kell azonban, hogy az ő esetükben a kezelés még zajlik – azaz nem egy már befejezett kezelés ellenőrzéséről beszélünk.)
Miből áll egy kontroll vizsgálat?
A prosztatarák kiújulásának egyik legárulkodóbb jele, ha a prosztata specifikus antigén (PSA) nevű fehérje szintje a vérben megemelkedik. Éppen ezért a kontrollvizsgálat előtt néhány nappal vérvétel történik, hogy a PSA szintjét megmérjék. Némi időbe telik, amíg a labor eredményei megszületnek. A tesztet általában azért kell a kontrollvizsgálat előtt elvégezni, hogy a találkozó idejére a PSA-értékre vonatkozó adatokat az orvos kézhez kapja és kiértékelhesse. Időnként, vagy amennyiben az adatok indokolják, egyéb vizsgálatokra (CT, PET-CT, MRI, csontvizsgálat) is sor kerülhet.
A kontrollvizsgálat másik sarkalatos eleme a konzultáció, mely során orvosának beszámolhat az újabban jelentkező panaszairól. Ezek akár a kezelés hosszú távú mellékhatásai (pl. inkontinencia, merevedési zavar, bélpanaszok) vagy rosszabb esetben a rák kiújulását vagy az áttétképződés jelző tünetek (pl. vizelési nehézség, súlyos fáradékonyság, csontfájdalom, nem szándékos fogyás) is lehetnek. Egyéb, például a nemi életet érintő kérdések is szóba kerülhetnek. Ez a beszélgetés azért nagyon fontos, mert az orvos így könnyebben tudja felmérni az egészségi állapotát, ami segíthet az ideális utánkövetési programterv összeállításában.
Az utánkövetés menete
Az utánkövetés folyamata rögtön a kezelés után megkezdődik. Az első vizsgálatok általában három hónap elteltével történnek meg. Az első szakaszban a kontrollvizsgálatokra 3-6 havonta kerül sor. Nagyjából két évvel a kezelés után az időpontok gyakorisága ritkulhat. Amennyiben a PSA-érték normális és stabil, a nemzetközi iránymutatások 5 év után évente már csupán egy találkozót is elegendőnek tartanak. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az ütemezést a beteg állapota, illetve a daganat súlyossága fényében elsősorban a kezelőorvos határozza meg.
Jó tanács: a konzultáció előtt érdemes előre összeírnia a betegségével kapcsolatos minden kérdését és a tapasztalt tüneteket, hogy a találkozón biztosan semmi fontos ne maradjon ki. Segítségképpen az alábbiakban összeszedtünk néhány kérdést, melyeket kezelőorvosának feltehet:
- Milyen gyakran és hová kell kontrollvizsgálatra járnom?
- Mi történik a kontrollvizsgálatokon?
- Hogyan értesülök a vizsgálatok eredményeiről?
- A lezajlott kezelésnek milyen további mellékhatásai jelentkezhetnek?
- Van bármi, amit én magam is megtehetek ezek megelőzésére vagy kezelésére?
- Mekkora a prosztatadaganatom kiújulásának esélye?
