A lakosság körében számos tévhit kering a hererákkal kapcsolatban. Alábbi cikkünkben ezeket a hiedelmeket oszlatjuk el.
Első tévhit: a hererák gyakori
A hererák nagyon ritka kórkép, amely a férfiakat érintő rákos megbetegedéseknek csupán 1 százalékát teszi ki. Összehasonlításképpen, míg a prosztatarák 7-ből 1 férfinél jelentkezik az élete során, a hererák kialakulásának esélye 1:263-hoz.
Másidik tévhit: a hererák az idősebb férfiaknál alakul ki legnagyobb valószínűséggel
Bár a rákos megbetegedések többsége az idősebb férfiakat érinti, a hererák nem ilyen. A tinédzser korú, illetve a 20-as vagy 30-as éveikben járó férfiak a legfogékonyabbak a betegségre. A 15 és 40 év közötti férfiak körében a hererák a leggyakoribb rosszindulatú daganattípus.
Harmadik tévhit: a heregolyókat érő fizikai traumák növelik a hererák kialakulásának esélyét
„Kialakulhat hererák, ha a heregolyót ütés éri?” Ez gyakori kérdés, és szerencsére megnyugtató rá a válasz: nincs rá bizonyíték, hogy a heregolyókat érő fizikai traumák hererákot okoznának. Sokan aggódnak, hogy a „rossz helyre” érkező teniszlabdák, a lovaglás, a biciklizés, a zsebben hordott mobiltelefonok vagy éppen a bőrápoló krémek használata a rizikófaktorok közé tartoznak.
Fontos aláhúzni: ezen tényezők egyike sem okoz hererákot.
A tudomány jelenlegi állása szerint a leggyakoribb kockázati tényező, ha valaki rejtettheréjűséggel születik. Ez az az állapot, amikor születés előtt vagy utána pár hónapon belül a heregolyó nem száll le teljesen a herezacskóba.
Negyedik tévhit: a hererák nehezen kezelhető
A hererák nagyon jó hatékonysággal kezelhető. 100-ból több mint 95 ember kigyógyítható a betegségből. Ugyan a gyógyulás esélyeit természetesen javítja, ha korán sikerül felismerni a daganatot, a hererák még akkor is kiváló hatékonysággal kezelhető, ha csak egy későbbi stádiumában diagnosztizálják.
Ötödik tévhit: a hererák után sokkal nehezebb nemi életet élni
A legtöbb ember a hererákkezelést követően is ugyanúgy élvezheti a szexuális életet, és ugyanolyan orgazmusa lehet, mint a terápia előtt. A műtét alatt csak a rákos heregolyót távolítják el, a másik heregolyó magában is elég tesztoszteront termel ahhoz, hogy a nemi vágy és a normális erekció képessége megmaradjon. Ha mindkét heregolyót el kell távolítani, tesztoszteronpótlás segíthet.
Hatodik tévhit: a hererákkezelés után nem lehet gyerekünk
A hímivarsejteket (spermiumokat) a heregolyók állítják elő és raktározzák el, ezért sokan tartanak attól, hogy a hererák csökkenti a nemzőképességüket.
Ez a legtöbb esetben nem igaz. Egy heregolyóval is ugyanolyan termékenyek maradhatunk. A kezelés után a spermiumszám gyakran visszaáll a korábbi szintre.
Mind ezzel együtt vannak olyan kezelések, amelyek negatívan befolyásolhatják a termékenységet. A kemoterápiában részt vevő férfiak 20-30 százaléka elveszíti nemzőképességét. Éppen ezért – amennyiben a jövőben még szeretnénk gyereket – érdemes valamelyik spermabank szolgáltatásait igénybe venni. A hímivarsejtek elraktározása lehetőséget kínál arra, hogy a későbbiekben még akkor is lehessen vér szerinti gyerekünk, ha a kezelés során meddővé válunk.
Hetedik tévhit: a „túl gyakori” vagy „túl ritka” ejakuláció hererákot okoz
Nem vagyunk egyedül, ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy az ejakuláció gyakorisága mennyire befolyásolja a hererák kialakulásának valószínűségét. (Az ejakuláció, avagy magömlés az a folyamat, melynek során az orgazmust követően az ondó elhagyja a péniszt.)
Fontos tisztázni: sem a „túl gyakori”, sem a „túl ritka” ejakuláció nem okoz hererákot.
Másképpen fogalmazva a magömlések száma és a hererák kialakulásának esélye között egyáltalán nincs semmilyen összefüggés.
