Hererák

A csírasejtes daganatok kezelés komplex feladat. A legtöbb esetben a kezelés nem csupán a beteg életének megmentését és gyógyulását célozza,

hanem azt is, hogy ezt a célt minél kevesebb mellékhatás és szövődmény árán érjék el. A kezelést ezért minden esetben egy orvosszakértői orvoscsoport (az ún. onkoteam) határozza meg.

FONTOS! Nem lehetséges minden egyes beteg kezelésének részleteit ismertetni, ezért ebben a részben csak egy általános ismertetőt adunk, ami segít a főbb elvek megértésében. Bízunk abban, hogy ezek az elvek segítenek abban, hogy a kezelőorvossal való konzultáció könnyebb és hatékonyabb legyen. 

Ez a tájékoztató nem helyettesíti a kezelőorvossal való megbeszélést, és nem alkalmazható az onkoteam döntése helyett!

Első lépés: a daganatos here eltávolítása

A here fizikális és ultrahang vizsgálata elegendő ahhoz, hogy a heredaganat diagnózisát felállítsuk. Ha a gyanú megalapozott, akkor első lépésként a teljes daganatos here műtéti eltávolítása javasolt. Mindenképpen szükséges, hogy a műtét előtt (majd 7-10 nappal később ismételten) a tumor-markereket tartalmazó vérvétel megtörténjen, de a legtöbb esetben a további kivizsgálást elegendő az első műtétet követően elvégezni. Érdemes már az első beavatkozás előtt az ondókonzerválást is elvégezni.

A here eltávolítása (semicastratio) kórházi felvétel mellett, teljes érzéstelenítésben történik. Ilyenkor a here vezeték is eltávolításra kerül, ezért – hacsak a daganatos here nem extrém nagy méretű, – a műtéti feltárás nem a herezacskón, hanem a lágyékcsatorna feletti területen történik. Ezen a nyíláson keresztül egyben kerülnek eltávolításra a here-mellékhere-ondóvezeték és a kapcsolódó érképletek, majd (a műtétet követően) történik meg ezek szövettani feldolgozása. Mivel a műtét során a testüregek nem nyílnak meg, ezért ez a műtét a kis megterheléssel és alacsony szövődményaránnyal járó beavatkozások közé tartozik. Ha nincs szövődmény, akkor rövid, néhány napos kórházi tartózkodással kell számolni. Az eltávolított here helyett hereprotézis beültetése lehetséges, akár a műtéttel egy időben, akár a kezelések után, egy másik beavatkozás során.

Továbbterjedés veszélye miatt a heredaganatból mintát (biopszia) venni nem szabad, mindig a teljes here eltávolítása szükséges. Ha technikailag lehetséges, akkor indokolt esetben (pl. a kétoldali heredaganat mellett) megkísérelhető a kisméretű daganatos góc eltávolítása, a maradék hereállomány megőrzése mellett.

Ritkán előfordul, hogy a sürgető kezelés miatt kénytelenek vagyunk az első műtétet elhagyni. Ilyenkor természetesen nem kerül eltávolításra az elsődleges daganat, és nem történik meg a szövettani feldolgozás sem. Ugyanakkor a sürgősséggel elkezdett gyógyszeres kezelés megmentheti a beteg életét.

Döntés a további kezelésről

Az első műtétet követően rendelkezésre állnak a daganat szövettani típusa (és további szövettani jellemzői), a tumormarkerek és azok változásai valamint a képalkotó vizsgálatok eredménye is. A kezelést részben a szövettani típus, részben a betegség kiterjedése (stádiuma) határozza meg. Mindezen adatok alapján a kezelési tervet több, a heredaganat kezelésében járatos szakorvos együttesen alakítja ki (onkoteam).

Ha a vizsgálatok során nem igazolódik áttét, és a markerek is normál tartományban vannak, (I. stádium) akkor a legtöbb esetben nem szükséges aktív kezelés, csak ún. szoros követés. Ilyenkor szigorú rendszer szerint történik az ellenőrzés: meghatározott időközönként fizikális vizsgálat, vérvétel és képalkotó (MR vagy CT) is szükséges. Nagyon fontos az előírt időpontokat betartani (a kezdeti időben 4-6 hetente is szükségesek vizsgálatok), hiszen ez biztosítja, hogy az ismételten megjelenő daganatos gócok időben felismerésre és kezelésre kerüljenek. 

A betegek többségének további kezelésre nem lesz szüksége, a kemoterápia (és a kezelések minden szövődménye) így elkerülhető. Jelentős százalékban a daganat ismételten meg fog jelenni, de a rendszeres ellenőrzés biztosítja, hogy ezek a betegek is időben kezelésre kerüljenek. A halasztott kezelés is teljes gyógyuláshoz vezet és szövődményaránya alacsony.

Áttétes betegség esetén platina alapú kombinációs gyógyszeres (kemoterápiás) kezelés javasolt. A kezelés hossza (a ciklusok száma) a betegség stádiumától és a daganat típusától függ. Érdemes tudni: A seminoma a herdaganat leggyakoribb típusa. Mivel jobb a gyógyhajlama és érzékeny a sugárkezelésre, ezért megkülönböztetjük a többi típustól (melyek az ún. non-seminomák). A seminomát korébban sugárterápiával kezelték, azonban a másodlagos daganatok kialakulásának nagyobb kockázata miatt ma már ezekben az esetekben is gyakoribb a gyógyszeres kezelés.

A heredaganatos betegek gyógyulása eredményesebb, ha a betegségben járatos orvosok végzik a kezelést, emiatt a heredaganatos betegeket lehetőleg erre szakosodott centrumokban kell kezelni.

További kezelések

A kemoterápiás kezelés befejezését követően ismételt állapot felmérés történik. Az esetek egy kis részében előfordul, hogy a kezelés ellenére az áttétek nem tűntek el maradéktalanul. A képalkotó vizsgáltok nem tudják kimutatni, hogy ezekben a gócokban maradtak-e daganatos sejtek, ezért – amennyiben hozzáférhetőek – a maradék áttétek műtéti eltávolítása javasolt.

Fontos tudni, hogy a herék nem a herezacskóban, hanem a vesék és nagyerek környékén, a hasüreg mögött (az ún. retroperitóneumban) fejlődnek ki, majd innen szállnak le végleges helyükre. A leszállás során vérereiket, idegeiket és nyirokereiket is viszik magukkal, így a herék nyirokcsomói nem a lágyékhajlatban, hanem a szervezet mélyén, a nagyerek mellett helyezkednek el. Heredaganatos áttétek a legtöbb esetben ezekben a rejtett nyirokcsomókban alakulnak ki, így a műtét során is ezen nyirokcsomórégiók eltávolítása szükséges.

A „retroperitoneális lymphadenectomia” (vagy röviden RLA) során az urológus sebésznek el kell jutnia a nagyerek környékére, majd a szervezet fő ereiről kell lefejtenie a nyirokszövetet. A műtét jóval nagyobb megterheléssel jár, mint a here eltávolítása. Ugyanakkor a fiatal betegek ezt a megterhelést jól viselik, és a műtét után általában hamar felépülnek. A műtét kapcsán 10-14 napos kórházi tartózkodásra is érdemes készülni.

Az esetek egy részében a műtétet követő szövettani vizsgálat során kiderül, hogy az eltávolított nyirokcsomók daganatos sejtet nem, csupán heges szöveteket tartalmaztak. A modern irányelvek szerint a betegek számára a megnagyobbodott nyirokcsomók eltávolítása jelenti a biztonságot. 

A seminoma kiemelkedően érzékeny a kemoterápiára, ezért rendkívül ritka, hogy aktív daganatot tartalmazó áttét maradjon meg a kezelés után. A seminoma áttétek műtéti eltávolítása - hegképző hatásuk miatt - technikailag nehéz. Mindezek miatt a seminoma kezelését követően csak nagyon ritkán kerül sor műtétre. Abban a ritka esetben, ha seminoma kezelése után megnagyobbodott nyirokcsomót látunk, további vizsgálatokat (pl. PET-CT) is érdemes végezni. 

Életmód a kezelést követően

A fiatal betegek a kezelést követően maradéktalanul felgyógyulnak. Fontos azonban figyelembe venni, hogy többnyire még családalapítás előtt állnak, és gyakorlatilag a teljes élet előttük áll. Emiatt különösen fontos odafigyelni a betegség és kezelések esetleges káros következményeire, ill. elkerülni vagy megelőzni azokat.

  • Az ellenoldali heredaganat kockázata magasabb, emiatt a megmaradt here rendszeres önvizsgálata javasolt.
  • Magasabb a második tumor kialakulásának kockázata, ha a beteg kemoterápiában vagy sugárterápiában részesült, ezért érdemes rendszeres szűrővizsgálatokon megjelenni.
  • Hasonlóan magasabb a szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris) rizikó. Gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, túlsúly, emelkedett koleszterinszint (ún. metabolikus szindróma). A fokozott kockázat miatt a rendszeres testmozgásnak, az ideális testsúly fenntartásának. a dohányzás mellőzésének, és a koleszterinszint rendezésének a szokásosnál is nagyobb jelentősége van.
  • Késői következményként alacsonyabb tesztoszteronszint jelentkezhet. A túl alacsony tesztoszteronszint depresszióhoz, hangulatzavarokhoz, erektilis diszfunkcióhoz és libidócsökkenéshez, izom- és csonttömeg csökkenéshez, ill. hőhullámokhoz vezethet. A tesztoszteron gyógyszeresen pótolható.
  • Mindezen okokból a gyógyult betegek orvosi követése legalább 5 évig rendszeresen indokolt. Nagyon fontos, hogy az előírt kontrollvizsgálatok abban az esetben is minden alkalommal megtörténjenek, ha a betegnek semmilyen panasza sincs.