Műtét

A prosztatadaganat műtéti kezelésének célja, hogy a daganatot a szervezetből teljes egészében eltávolítsuk. Az előzetes vizsgálatok segítenek a daganat kiterjedésének megítélésében. Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy a daganat nem terjed túl a prosztata határain, akkor a daganat a műtéttel várhatóan eltávolítható, és Ön meggyógyítható.

Ha az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a daganat távoli áttéteket adott, akkor a távoli daganatos gócok a műtét során már nem eltávolíthatóak, ilyen esetekben műtétet végezni nem szabad.

A daganat kiterjedését csupán a műtét előtt elvégzett vizsgálatok mérik fel. Fontos tudni, hogy a műtét során már nem vesszük figyelembe a daganat kiterjedését, hanem a daganat méretétől függetlenül a teljes prosztatát és a hozzá tartozó ondóhólyagokat is eltávolítjuk. Amennyiben indokolt, a prosztata nyirokelvezetéséhez tartozó kismedencei nyirokcsomókat is eltávolítjuk.

Műtéti technikák

A műtét végezhető hagyományos, nyílt eljárással, laparoszkópos technikával vagy robotasszisztált technikával.

A daganatos gyógyulás eredménye mindhárom technika mellett azonos. Jelentős különbséget műtét következtében előforduló szövődmények arányában sem lehetett kimutatni.

Hagyományos, nyílt technika során az orvos egy rövid alhasi metszésen keresztül dolgozik. A látványon kívül a tapintás is segíti a munkáját, valamint a műtéti terület bármely részéhez könnyen hozzáfér.

A laparoszkópos technikához költséges berendezés szükséges. A műtéthez szükséges speciális eszközöket kis lyukakon keresztül vezetjük a hasüregbe, a hasat pedig széndioxiddal töltjük fel, hogy a műtéthez szükséges teret biztosítsuk. A sebész a hasüregbe vezetett kamerán keresztül látja a műtéti területet és az eszközeit. Ennél a technikánál elvész a tapintás, és a műtéti terület bizonyos részei nehezebben hozzáférhetőek. Ez a technika abban járatos sebészt és műtéti teamet kíván, csak nagy centrumokban végezhető. A prosztata eltávolításához itt is szükséges egy kis metszést ejteni.  Bár a két technika között számos kisebb különbség van, az eredményesség mindkettő esetében azonos.

A robotasszisztált technika hazánkban még nem elérhető. Ennél a beavatkozásnál is a sebész operál és nem a robot. A robot csupán közvetíti a sebész finom mozdulatait a laparoszkópos technikához hasonló eszközökre. Ezek az eszközök azonban sokkal természetesebben követik az orvos mozdulatait, sőt az orvos kényelmes pozícióban, akár a betegtől távol is dolgozhat. Voltaképp a robotasszisztált műtét az előző két technika előnyeit egyesíti: kisebb a seb, nincs az orvos–beteg érintkezésből eredő fertőzésforrás, ugyanakkor a természetes mozdulatok, a kényelmesebb műtéti pozíció gyorsabb tanulást és biztonságosabb műtétet tesz lehetővé. Persze itt is elvész a tapintás, és a háromdimenziós látvány ellenére sem könnyű a műtéti terület minden részét elérni. Meg kell említeni azt is, hogy robot is és az egyes műtétekhez szükséges alkatrészek is rendkívül költségesek.

Érdekes: bár a robotasszisztált technika tűnik a legelőnyösebbnek, sem az eredményességben, sem a várható szövődmények arányában lényegi különbséget nem sikerült kimutatni a másik két technikához képest.

A műtéti technika kiválasztásában talán egyetlen szempont játszik szerepet: a műtétet végző orvoscsapat megfelelő gyakorlattal rendelkezzen a kiválasztott módszerben.

A műtét következményei

A radikális prosztatektómia nagy megterheléssel járó beavatkozás. Ennek ellenére a betegek általában jól viselik, és gyorsan, maradványtünetek nélkül felgyógyulnak. Tudni kell azonban, hogy néhány esetben – mint minden műtét – a radikális prosztatektómia is járhat nemkívánatos következményekkel. A leggyakrabban előforduló, ill. a legkellemetlenebb következményekkel járó szövődményeket foglaltuk össze.

A műtét során eltávolítjuk a prosztatát, és ezzel együtt a prosztatát átfúró húgycsövet. A húgyhólyag és a vizelet megtartását biztosító záróizomzat közötti rész hiányozni fog. A legtöbb esetben az összevarrt húgycső következmények nélkül gyógyul, azonban a műtét után kis mennyiségű akaratlan vizeletvesztés bekövetkezhet. Ennek mértéke többnyire csekély, és gyógytornával javítható. Az inkontinencia az esetek túlnyomó többségében néhány hét vagy hónap alatt rendeződik, de ezen időszakban inkontinencia betétre szükség lehet. Nagyon ritkán előfordul, hogy a műtét után húgycső szűkülete alakul ki, és a vizelet kiürítése nehézzé válik. Ez akár további beavatkozást is szükségessé tehet.

A prosztata és az ondóhólyagok a nemi szervek részét képezik. Eltávolításukkal megszűnik az ondótermelés és nemi aktus során a kilövellés. Ez a műtét elkerülhetetlen következménye. A prosztata felszínén futnak a merevedésért felelős idegek. Az idegek sérülése miatt a merevedés képessége gyakran elvész. Ha a daganat kis mérete lehetővé teszi, akkor mód van az idegek megkímélésére. Ezt azonban csak akkor szabad megtenni, ha ezzel nem kockáztatjuk a daganat eltávolítását. Ha az idegek megkímélhetőek, akkor a merevedés is megőrizhető az esetek jelentős részében, bár ha a műtét előtt merevedési zavara volt, az nem fog javulni. Az eredeti potencia megőrzése viszont a műtét után korán alkalmazott potancianövelő gyógyszerekkel lehetséges. Az idegkímélet ill. a korai gyógyszeres kezelés lehetőségeit feltétlenül beszélje meg kezelőorvosával még a tervezett műtét előtt! Ha a műtét után merevedési zavar jelentkezik, protézis beültetésére van lehetőség (nem finanszírozott beavatkozás).

Ha a nyirokcsomókat is el kell távolítani, akkor nem csak a prosztata, hanem a lábak felől érkező nyirokutak is megszakadnak. A szervezet ilyenkor új nyirokutakat készít, de előfordulhat, hogy a sebgyógyulás alatt nyirokfolyás jelentkezik, vagy a kismedencében a nyirok meggyűlik, ill. a lábak, a nemi szervek átmenetileg megduzzadnak, vizenyőssé válnak. Ezek a mellékhatások többnyire átmenetiek.

A kismedencében kiterjedt, szabálytalan érhálózat található. A leggondosabb műtéti technika mellett is bekövetkezhet váratlan vérzés. Ezt a műtét során azonnal megszüntetjük, de ha a vérzés jelentős, akkor vért is kell kapnia.

Végül meg kell említeni, hogy néhány esetben a daganat kiterjedése nagyobb, mint ahogyan azt a műtét előtt végzett vizsgálatok alapján feltételeztük. A műtét elvégzése ilyen esetben is előnyös az Ön számára, de elképzelhető, hogy önmagában nem elegendő. A szövettani eredmény birtokában az onkoteam dönt a továbbiakban szükséges kezelésről. Szükség lehet gyógyszeres vagy kiegészítő sugárkezelésre. A sugárkezelésről érdemes megemlíteni, hogy ilyenkor alacsonyabb sugárdózis is elegendő, aminél kevesebb szövődménnyel kell számolni.

Kedves betegeink! A tájékoztató célja, hogy a prosztatadaganatot és annak kezelési elveit jobban megismerjék. A tájékoztató azonban nem teljeskörű, nem tartalmaz minden információt, és nem helyettesíti a kezelőorvossal való személyes megbeszélést!

Műtét