Az RLA (teljes nevén retroperitoneális limfadenektómia, azaz a hashártya mögötti nyirokcsomók kimetszése) a hererák kezelésében alkalmazott sebészeti beavatkozás, melynek során eltávolítják a rákos, vagy feltételezhetően rákos hasi nyirokcsomókat.
A hererák egy jól ismert minta szerint terjeszkedik a szervezetben, és az első áttéteket általában a hasüreg és a hashártya mögötti terület (retroperitoneum) nyirokcsomóiban hozza létre. Ez a terület a szervezet szempontjából nagyon fontos, itt futnak a szervezet legnagyobb erei, és ebben a térben helyezkednek el a vesék és az abból lefutó vesevezetékek is. A műtét célja, hogy az értékes képleteket megkíméljük, de a terjedési mintának megfelelő területről a nyirokszövetet és a nyirokcsomókat maradéktalanul eltávolítsuk.
A műtétet elsősorban akkor alkalmazzuk, ha a gyógyszeres kezelés után (kemoterápia) még megnagyobbodott (egy cm-nél nagyobb) nyirokcsomók maradnak hátra. Ritkán (például kemoterápiára nem érzékeny szövettani típusoknál) a kemoterápia helyett is alkalmazható a műtét. A beavatkozásnak nem csak a daganatos nyirokcsomók eltávolítása a célja, hanem az is, hogy szövettani vizsgálattal megállapítsa: látható-e egyáltalán daganatos terjedés a nyirokcsomókban, vagy maradt-e vissza rákos sejt a gyógyszeres kezelés után. Sajnos, ma még nem ismerünk olyan módszert, vagy képalkotó vizsgálatot, ami ezt a műtétet helyettesíteni tudná.
Hogyan történik?
Az RLA altatásban történik. Nyitott vagy laparoszkópos műtét keretében is elvégezhető a beavatkozás. Robot asszisztált technika alkalmazásának eredményei még vitatottak.
Nyitott műtét – nyitott műtétnél az urológus által megejtett bemetszés a szegycsonttól kezdve a has középvonalán át a köldök alatti területig húzódik. A sebész ilyen módon félre tudja kissé húzni a hasűri szerveket, hogy a rákos szövet kimetszése céljából hozzáférhessen a rejtett helyen lévő nyirokcsomókhoz.
Laparoszkópos műtét – a laparoszkópos műtét sokkal kevésbé invazív, mint a nyitott operáció. Ilyenkor több kis vágást ejtenek a hasfalon, és ezeken becsúsztatott eszközökkel végzik el az operációt.
Fontos tudni, hogy laparoszkópos műtét általában csak kevés, kisméretű nyirokcsomó mellett végezhető. Gyakran nagyon nagy méretű, és értékes szerveket, képleteket veszélyeztető rákos nyirokcsomók eltávolítása szükséges. Ilyenkor nyílt műtét előnyösebb, és még ilyenkor is nagy gyakorlattal rendelkező operáló team szükséges, több különböző szakember részvételével. A műtéti technikát mindig a műtétet végző sebész-csapat választja ki, a beteg biztonságát szem előtt tartva.
Felépülés műtét után
A beavatkozás utáni kórházi megfigyelés során általában egy katétert is felvezetnek a beteg húgycsövébe, hogy a vizeletét folyamatosan vizsgálni lehessen. A katétert néhány nap múlva távolítják el. Általában a sebbe is helyeznek ún. „drént”, vagyis egy katéterhez nagyon hasonló csövet. Ennek célja, hogy a keletkező felesleges váladékot, nyirokfolyadékot kivezesse, és gyógyulást segítse. Ha a drén nem vezet, néhány nap után szintén eltávolításra kerül.
A bemetszés helyén a beteg egy ideig fájdalmat és zsibbadást érezhet. Pácienstől és az alkalmazott technikától függően a gyógyulási idő eltérő lehet. A laparoszkópos módszerrel műtött pácienseknek rendszerint kevesebb időt kell a kórházban tölteniük. Nyitott operáció esetén ez az időtartam általában 7-10 nap.
A kórházi tartózkodás alatt ajánlott légzőgyakorlatokat végezni a légúti fertőzések és azok szövődményeinek (pl. tüdőgyulladás) megelőzéséhez. A tüdőgyulladás és a lábon belüli vérrögképződés elkerülése érdekében az operációt követő napokban tanácsos napi néhány alkalommal egy kis sétát is beiktatni.
Miután a páciens hazatért, valamennyi pihenésre még mindig szüksége lesz, de némi testmozgás ebben az időszakban is ajánlott. Napi 4-6 alkalommal rövid gyaloglás javasolt, de a nehéz súlyok emelgetésétől és egyéb megerőltető fizikai aktivitásoktól egy ideig (általában 4-6 hétig) továbbra is tartózkodni kell. Az időszak hossza itt is nagy mértékben függhet attól, hogy laparoszkópos vagy nyitott műtéten estünk-e át, hiszen az utóbbi esetben a teljes hasfalnak regenerálódnia kell.
A gyógyszerszedés időszakában, illetve amíg a derékmozgások akadálytalanná nem válnak, jobb, ha a járművezetéstől is tartózkodunk.
A páciensek többsége a műtét után 4-8 héttel tud ismét munkába állni.
A szövettan eredményétől függően ugyanakkor a hererák további kezelésére – például kemoterápiára – is szükség lehet.
Kockázatok és mellékhatások
Mint minden nagyobb műtétnek, az RLA-nak is vannak kockázatai. Ilyen lehet a műtéti területen jelentkező vérzés, illetve a szomszédos szervek, képletek, szövetek sérülése vagy károsodása. Előfordul a műtét után sebfertőzés, elhúzódó sebgyógyulás, nem ritka, hogy a nyirokfolyadék távozása hosszabb ideig tart. A szövődmények általában ritkák, és gyorsan szűnnek, néhány esetben – ha a daganat nagy kiterjedésű – súlyosabb szövődményekkel, például egy károsodott szerv elvesztésével is számolni kell.
Lehetséges mellékhatásként akár a termékenységgel vagy ejakulációval kapcsolatos problémák is jelentkezhetnek. Ilyen lehet például a retrográd ejakuláció, amikor az ejakulátum nem kifelé folyik, hanem ellentétes irányban halad, és a húgyhólyagba ürül. Ezt az okozza, hogy az ejakuláció szabályozásáért felelős, kényes idegpályák a műtét során megsérülnek. Ennek negatív hatása lehet a gyereknemző képességre is.
Limfokele is kialakulhat. Ez az az állapot, amikor az eltávolított nyirokcsomók helyén a nyirokfolyadék felgyülemlik. Ilyenkor a folyékony anyag elvezetésére vékony cső bevezetése szükséges (drenálás) vagy nagyon ritkán új operációra is szükség lehet.
Az RLA egy „nagy” műtét, ami a szervezetet megterheli. Fontos tudni azonban, hogy a legtöbb esetben a műtét elvégzése életmentő, azaz nincs más kezelési módszer a daganat meggyógyítására. Szerencsére a fiatal szervezet (és ma az idősebb korban jelentkező heredaganatban szenvedőket is fiatalnak tekintjük orvosi szempontból) – tehát a fiatal szervezet általában könnyen megküzd még a nagy terheléssel is, és gyorsan gyógyul a műtét után.
