- Seminoma típusú csírasejtes tumorok
- Nem-seminoma típusú csírasejtes tumorok
- Stroma tumorok
Az esetek 90 százalékában a diagnosztizált hererák csírasejtes daganat. Az ilyen tumorok két fő típusa a seminoma és a nem-seminoma. Ezek általában fele-fele arányban fordulnak elő.
Csírasejtes hererák esetében olykor seminoma és nem-seminoma sejtek egyaránt jelen vannak. Ilyenkor nem-seminomaként kezelik a daganatot, mert ebben az esetben a nem-seminomákhoz hasonlóan nő és terjeszkedik.
Seminomák
A seminomák a here spermatermelésért felelős csírasejtjeiből indulnak ki, és a nem-seminomáknál lassabban nőnek és terjeszkednek. Legnagyobb valószínűséggel 30 és 50 éves kor között jelentkeznek. Szerencsére ezek a daganatok operációval általában hatékonyan kezelhetők, illetve – amennyiben szükség van rá – a kemoterápiára és a sugárkezelésre is jól reagálnak.
A seminoma típusú daganatoknak két altípusa van:
- Klasszikus seminoma: az esetek 95 százalékában ezt az altípust azonosítják
- Spermatocytás seminoma: ez a sokkal ritkább altípus átlagosan 65 éves korban jelentkezik
Nem-seminomák
A csírasejtekből olykor nem-seminoma típusú tumorok is kifejlődhetnek, amelyek az embrionális szövetek vagy az embrionális szikzacskó jellegzetességeit mutatják. A nem-seminoma tumorok általában az élet korábbi szakaszában, a késői tinédzser kor és a korai harmincas évek között jelentkeznek.
A nem-seminomák altípusai közé tartoznak:
- Az embrionális karcinómák olyan nem-seminoma típusú daganatok, amelyek a heredaganatok nagyjából 40 százalékban jelen vannak. A tiszta embrionális karcinomák előfordulása ugyanakkor csupán 3-4 százalékos. Mikroszkóp alatt ezek a daganatok gyakran a nagyon korai állapotú embriók szöveteihez hasonlítanak. A nem-seminomák ezen típusa általában nagyon gyorsan nő és átterjed a herén kívüli területekre is. Az embrionális karcinoma megemelheti az alfa-fetoprotein (AFP) és a humán koriogonadotropin (HCG) nevű tumormarker fehérjék szintjét a szervezetben.
- A szikzacskó-karcinómák olyan tumorok, melyek sejtjei egy korai emberi embrió szikzacskójához hasonlítanak. A rák ezen típusának elnevezései közé tartozik még a szikzacskó tumor, yolk sac tumor, endodermális sinus tumor, gyermekkori embrionális karcinóma, illetve az orchidoblastoma. A szikzacskó-karcinóma a gyerekkori hererák leggyakoribb fajtája. Gyerekek esetében általában ez a tumor jól kezelhető. Felnőttkorban ugyanakkor– főleg tiszta formában – a szikzacskótumorok már komolyabb aggodalomra adhatnak okot. A szikzacskó-karcinómák akkor is jól reagálnak a kemoterápiára, ha már áttéteket képeztek. Az ilyen daganatok a vér AFP- szintjét szinte mindig megemelik.
- A choriokarcinóma a heredaganat egyik nagyon ritka és agresszív típusa, amely leginkább felnőtteknél jelentkezik. A tiszta choriokarcinóma általában gyorsan átterjed a test egyéb részeire – például a tüdőre, agyra és a csontokra – is. Gyakoribb eset, amikor a choriokarcinóma más típusú nem-seminoma csírasejtekkel együtt van jelen – ezt a kombinációt kevert csirasejtes daganatnak nevezzük. Ez a tumor a vér HCG-szintjét megemeli.
- A teratoma olyan csírasejtes daganat, amelyben mikroszkóp alatt a fejlődő embrió három csíralemezének elemei egyszerre megtalálhatóak. Csíralemezek: a belső réteg az endoderma, a középső a mezoderma, a külső pedig az ektoderma.
A teratoma tumornak három típusa van:
- Az érett teratoma általában kevert nem–seminoma típusú csírasejtes daganatként jelenik meg; többnyire a kiindulási helyén marad (lokalizált), azonban olykor a retroperitoneális nyirokcsomókra is átterjedhet. Az érett teratoma ellenáll a kemo- és a sugárterápiának, és így sebészeti eltávolítással kezelhető a leghatékonyabban.
- Az éretlen teratoma kevésbé differenciált daganattípus, melynek sejtjei korai embrionális sejtekhez hasonlítanak. Az érett teratomával ellentétben ez az altípus nagyobb valószínűséggel képez áttétet a herén kívül, és nagyobb valószínűséggel újul ki akár évekkel is a kezelés után.
- A teratoma malignus transzformációval nagyon ritka ráktípus. Míg e daganat szövettanilag bizonyos területeken érett teratomára, egyéb részeken más szervek (pl. izom, tüdő, bél, agy) rosszindulatú daganatára emlékeztet.
A nem-seminoma típusú daganatok prognózisa a seminomákénál valamelyest kedvezőtlenebb, de műtéttel és kemoterápiával így is nagy hatékonysággal kezelhetők, és gyógyíthatók.
Stroma tumorok
A stroma tumorok egyebek melletta here szupportív és hormontermelő területein is kialakulhatnak. Ezek a daganatok ivarmirigy eredetű tumorként is ismertek. A stroma tumorok a felnőttkori heredaganatoknak nagyjából 5 százalékát, a gyerekkori heredaganatoknak pedig mintegy 20 százalékát teszik ki. Két fő típusuk a Leydig és a Sertoli sejtes daganat.
- A Leydig sejtes daganat a here Leydig sejtjeiből fejlődik ki – normális esetben ezek a sejtek termelik az androgéneket (férfi nemi hormonokat). A Leydigsejtes daganatok gyerekeknél és felnőtteknél is kialakulhatnak. Leginkább androgént termelnek, de előfordul, hogy ösztrogént állítanak elő. Többségük jóindulatú. Ugyan a Leydig sejtes daganatok általában a herén túl nem terjednek tovább, és műtéttel kezelhetők, mégis akad közöttük olyan, amelyik áttéteket képez. Az áttétes Leydig sejtes daganatok prognózisa kedvezőtlenebb, mert a kemoterápiára és a sugárkezelésre egyaránt rosszul reagálnak.
- ASertoli sejtekstrómasejtekként a spermatermelő sejteket táplálják. A Sertoli sejtes tumorok többnyire szintén jóindulatúak, amennyiben azonban már áttétet képeztek, megeshet hogy a kemoterápiára és a sugárkezelésre sem reagálnak.
