A hólyagrák rizikófaktorai
Minden olyan tényezőt, amely a rák kialakulásának esélyét növeli, rizikófaktornak nevezünk. Bár a rizikófaktorok gyakran hatással vannak a rák kialakulására, általában közvetlenül nem okoznak daganatos megbetegedést. Míg egyes emberek szervezetében számos kockázati tényezőnek kitéve sem alakul ki tumor, mások a már ismert rizikófaktorok nélkül is megbetegedhetnek. Amennyiben ugyanakkor ismerjük és az orvosunkkal átbeszéljük a kockázati tényezőket, a veszélyeknek kevésbé kitett, egészségesebb életmódot folytathatunk.
A tudomány jelenlegi állása szerint a következő faktorok növelhetik a hólyagrák kialakulásának esélyét:
Dohányzás
Ugyan a szivarozás és pipázás is elősegítheti a hólyagrák kialakulását, az ilyen típusú daganatok leggyakoribb kockázati tényezője a cigarettázás. A dohányosoknál 4-7-szer gyakrabban alakul ki hólyagrák, mint a nemdohányzók esetében.
Életkor
Az életkor előrehaladtával a hólyagrák kialakulásának esélye növekszik. Az ilyen daganattal diagnosztizált emberek 70 százaléka 65 évnél idősebb. Ez nem zárja ki ugyanakkor, hogy – ugyan nagyon ritkán, de – a hólyagdaganat fiatal betegnél jelenjen meg.
Nem
Míg a férfiaknál a hólyagrák kialakulásának esélye 4-szer nagyobb, mint a nőknél, a betegség halálos kimenetele a nőknél gyakoribb. A nők esetében ráadásul gyakran később sikerül felismerni a daganatot. Ezért fontos, hogy – amennyiben nem szűnnek meg, vagy hátterükben nem igazolódik fertőzés – az urge (gyakori/hirtelen/sürgető vizelési inger, húgyhólyaggyulladáshoz hasonló panaszok) tüneteknél is legyen urológiai vizsgálat.
Rassz
Míg a fehér bőrű embereknél a hólyagrák kialakulásának esélye több mint kétszer akkora, mint a fekete bőrű embereknél, a fekete bőrű emberek kétszer akkora eséllyel halnak meg a betegségben.
Vegyi anyagok
Néhány textil-, gumi-, bőr-, festék- és nyomdaiparban használt vegyi anyag, bizonyos természetben előforduló anyagok, illetve egyes aromás aminoknak nevezett vegyületek szintén növelhetik a hólyagrák kialakulásának kockázatát. Régen, amikor ezeket az összefüggéseket még nem ismerték, a munkakörülményekből fakadó megbetegedések gyakoribbak voltak, a veszélyek azonban a szigorú munkavédelmi szabályok miatt a fejlett világban gyakorlatilag megszűntek. A harmadik világ országaiban sajnos a hasonló kockázatok mindmáig jelentős problémát okoznak.
A medencére irányuló korábbi sugárterápiás kezelések
Azoknál az embereknél, akiknek egy korábbi daganatát a medencét érintő sugárterápiával kezelték, a hólyagrák kialakulásának rizikója ugyancsak magasabb. Ilyen esetekben ezért is fontos, hogy a kezelés után rendszeres onkológiai kontrollvizsgálatokon vegyen részt a beteg. Ezt a rutint orvosi nyelven utánkövetésnek nevezik.
Krónikus hólyagproblémák
A hólyagrák megjelenésének kockázatát a hólyagkövek és -fertőzések is növelhetik. A daganatos betegség előfordulása gyakoribb a vizeletkatétert használó és több húgyúti fertőzésen átesett, deréktól lefelé lebénult emberek körében.
Ciklofoszfamid-használat
A ciklofoszfamidos kemoterápiával kezelt embereknél is magasabb a hólyagrák kialakulásának veszélye.
Pioglitazon (Actos) használata
2011-ben az amerikai élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hatóság (FDA) arra figyelmeztetett, hogy mind azon emberek, akik több mint egy évig szedték a pioglitazon nevű, cukorbetegség elleni gyógyszert, a hólyagrák magasabb kockázatának lehetnek kitéve. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a témában publikált tanulmányok ellentmondásos eredményeket mutatnak.
Korábbi hólyagdaganat
A húgyhólyagrákkal korábban már diagnosztizált emberek körében nagyobb eséllyel alakul ki a betegség.
Schistosomiasis
A schistosomiasis avagy bilharziázis nevű parazitabetegségben szenvedő emberek körében a laphámsejtes hólyagrák előfordulása gyakoribb lehet. A magyarul vérmételyfertőzésnek is nevezett kórkép Afrika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein a legelterjedtebb.
Lynch szindróma és más genetikai eredetű szindrómák
A korábban „örökletes, de nem polyposishoz társuló bélrendszeri daganatnak” (HNPPC), újabban Lynch szindrómának nevezett, örökletes betegséggel vagy egyéb genetikai hajlammal együtt élő emberek is könnyebben betegedhetnek meg hólyagrákban. Éppen ezért fontos megvizsgálni, hogy a családban korábban milyen rákos megbetegedések fordultak elő.
Arzénnak való kitettség
Az arzén olyan természetes anyag, amely nagy mennyiségben elfogyasztva egészségügyi problémát okozhat. A magas arzéntartalmú ivóvíz fogyasztása például a húgyhólyagrák fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható. Az arzénnek való kitettségünk nagyban függ attól, hogy hol lakunk, illetve, hogy az általunk fogyasztott ivóvíz kútból, vagy pedig az elfogadható arzénszintre vonatkozó előírásoknak megfelelő rendszerből származik-e.
Amint láttuk, a hólyagrák rizikófaktorai komplexek és sokszínűek lehetnek. Fontos ismerni őket. El kell kerülni, amit lehet. Egészséges életmóddal, sok mozgással és a dohányzás elhagyásával a kockázatok jelentősen csökkenthetőek. Amennyiben valamelyik veszélyeztetett csoportba tartozunk sűrűbb szűrővizsgálatok szükségesek a hólyagrák korai jeleinek felismeréséhez. Ezzel lehetőséget adunk a teljes gyógyulásra, és megakadályozhatjuk a betegség elmérgesedését.
