A hólyagrák leggyakoribb tünete, hogy a vizeletben vér jelenik meg. A véres vizelet jelentőségét sosem szabad elbagatellizálni. Csak a daganatos betegség biztos kizárása után lehet ezen a tüneten túllépni.
Előfordulhat fájdalmas, vagy gyakori vizelés, ezért ha a húgyúti fertőzést már kizárták vagy kezelték, de a tünetek nem csökkennek, nem szabad beletörődni. Ilyenkor további vizsgálatokra van szükség.
Izominvazív hólyagrák kismedencei, deréktáji, vesetáji fájdalmat, súlyvesztést is okozhat, és előrehaladottabb stádiumban a beteg csomót érezhet az alhasban.
A hólyagrák kivizsgálása, diagnózisa
Amennyiben a húgyhólyagdaganat lehetősége felmerül, a vizeletvizsgálat és a fizikális vizsgálat után a kismedencei és hasi ultrahangvizsgálat következik. Ezekre a vizsgálatokra mindig telt hólyaggal kell menni, hogy a vizsgáló orvos láthassa a húgyhólyag falának esetleges egyenlőtlenségeit, kitüremkedéseit.
A hólyagrák kivizsgálásának legfontosabb eszköze a többnyire helyi érzéstelenítésben végzett hólyagtükrözés, vagy cisztoszkópia. A vizsgálat során az urológus egy vékony, megvilágított cső, a cisztoszkóp segítségével belülről tudja megszemlélni és hólyag és a húgycső falát.
A vizsgálat kellemetlen, akár fájdalmas is lehet, ám segítségével a hólyagdaganatok több mint 90 százaléka kimutatható. A vizsgálatot kiegészítheti a vizeletcitológia, melynek lényege, hogy a patológus a vizeletben megjelenő rákos sejteket próbálja meg mikroszkóp segítségével azonosítani.
Amennyiben olyan daganatot találnak, amelynél felmerül a hólyagon kívüli terjedés, vagy a távoli áttétek lehetősége, további képalkotó vizsgálatokra van szükség.
Kontrasztanyagos CT vagy MR segítségével derítik ki, hogy a daganat áthatolt-e a húgyhólyag falán és áttétet adott-e a nyirokcsomókban, a nemi szervekben, a májban, vagy a tüdőben, átterjedt-e a has-, vagy a kismedence falára. Amennyiben a csontáttétek lehetősége is felmerül, csontszcintigráfiás vizsgálatot is végeznek.
