A prosztata működését és növekedését a férfi nemi hormonok segítik. Ha a szervezetben mesterségesen csökkentjük a férfi nemi hormonok szintjét, akkor a daganat növekedése is lelassul. Ez a daganat egyik legfontosabb kezelési lehetősége: az ún. androgén-deprivációs terápia (férfi nemi hormont csökkentő kezelés, röviden: ADT).
A prosztata működését teljesen megállítani azonban nem lehet. Ez a kezelés ugyan sokáig hatékony, de előbb-utóbb a daganat egyes részei függetlenítik magukat a hormonális szabályozástól, és ismét növekedésbe kezdenek. (Ezért nem alkalmas a gyógyszeres kezelés a daganat maradéktalan meggyógyítására.) Ilyen esetekben további modern kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.
Az androgén-deprivációs terápiának a prosztatadaganat minden stádiumában szerepe van. Külön cikkben foglalkuzunk azzal, hogy mikor és miért szükséges az androgén-deprivációs kezelés beállítása, valamint hogyan ellenőrizzük ennek hatékonyságát. [LINK]
Történelmi kitekintés: 1941-ben a Charles Brenton Huggins vezette munkacsoport igazolta, hogy a prosztata működése és növekedése hormonoktól függ. A hormonszintek csökkentésével eredményesen csökkentette áttétes prosztatadaganatban szenvedő betegek panaszait. Ezzel először igazolta azt is, hogy a daganat gyógyszeresen kezelhető. Munkásságát 1966-ban Nobel-díjjal jutalmazták. Ez a felfedezés mind a mai napig meghatározza a prosztatadaganat kezelését.
A férfi nemi hormonok a szteroid hormonok közé tartoznak. Legfontosabb képviselőjük a tesztoszteron. A nemi hormonok (és a szteroid hormonok általában) a szervezet egészét átfogó és nagyon mélyre ható változásokért felelősek. Gondoljunk arra, hogy a férfi nemi hormonok felelősek a férfi nemi jelleg kialakulásáért. Felelősek a férfi reproduktív szervek, pl. a herék és a prosztata kialakulásáért, de a másodlagos nemi jelek (többek között az izomzat és szőrzet) kialakulását is ezek a hormonok határozzák meg. A pubertás után a férfi nemi hormonok szerepe háttérbe szorul – szemben a női szervezettel, ahol a hormonok felelősek a ciklus fenntartásáért. Fontos tudni, hogy a már kialakult nemi jelleget a férfi hormonok csökkentése nem változtatja meg, vagyis – a hiedelemmel szemben – a kezelt betegek nem változnak át nővé vagy nőiessé. A nemi hormonok szintjének csökkenése miatt a libidó, a szexuális vágy csökkenhet, de a nemi működés, pl. a merevedés nem szűnik meg. Ugyanakkor a nemi hormonoknak még idős korban is számos fontos feladata van, így például felelősek a csontok egészségének megőrzéséért. A hormonszint csökkentése miatt is kialakulhatnak mellékhatások. A lehetséges mellékhatásokat külön cikkben foglaltuk össze. Számos mellékhatás csökkenthető, vagy kivédhető egyszerű módszerekkel, melyeket szintén ebben a cikkben olvashat.
Mikor szükséges az androgéndeprivációs terápia (ADT)?
A „hormonkezelés” szó félrevezető, ugyanis nem hormonokkal kezelünk, hanem a kezelés célja éppen a hormonok szintjének csökkentése. A tesztoszteronszint mesterséges csökkentésére több lehetőség van.
A férfi nemi hormonok szintjének csökkentését célzó kezeléseket összefoglaló néven androgéndeprivációs terápiának nevezzük. Az ide tartozó kezelések közös jellemzője, hogy daganatellenes hatásukat nem közvetlenül, hanem a hormonok szintjének csökkentésével fejtik ki. A hormonszint csökkentését a kezelések különböző módon érik el:
Az androgéndeprivációs terápia lehetséges mellékhatásai
- a herékben lévő hormontermelő állomány műtéti eltávolításával,
- a férfi nemi hormonok közvetlen ellensúlyozásával (antiandrogének),
- a tesztoszterontermelést szabályozó hormonok „túladagolásával” (LHRH-antagonisták),
- ugyanezen szabályozó hormonok gátlásával (LHRH-agonisták, vagy más néven: LHRH-analógok).
(Az abirateron és enzalutamid hatóanyagok is a nemi hormonok befolyásolásával fejtik ki hatásukat, ezekről később lesz szó.)
A hormont termelő hereállomány eltávolítása
A tesztoszteront túlnyomó részben a herék termelik. Igen kis mennyiségű nemi hormon termelődik a vesék mellett elhelyezkedő mellékvesékben is (melyek más szteroid hormonok termeléséért is felelősek). A tesztoszteronszint gyors és markáns csökkentése elérhető a herékben elhelyezkedő hormon termelő szövet eltávolításával. Ezt műtéti úton végezzük el. A beavatkozás során mindkét oldalon eltávolítjuk a működő hereállományt, de – szemben a kasztrációval – a herék burka és a here mellett elhelyezkedő mellékhere érintetlenül megmarad. Ennek következtében esztétikailag a „herék” kisebbek lesznek ugyan, de megmaradnak, és továbbra is tapinthatóak a herezacskóban.
A gyors és erőteljes hatás miatt mind a mai napig ezt a beavatkozást tekintjük „arany sztenderdnek”, vagyis minden más kezelést ehhez viszonyítunk. Ugyanakkor a műtéti, visszafordíthatatlan beavatkozás a modern gyógyszeres kezelések mellett háttérbe szorult. Ha azonban a gyógyszeres kezelések nem elég hatékonyak, érdemes ezt a kezelési módot is számításba venni.
Antiandrogének
Az antiandrogének olyan vegyületek, melyeknek szerkezete a tesztoszteronhoz hasonló, de még sincs hormonális hatásuk. Ezek a vegyületek a szervezetben versengenek a tesztoszteronnal, és elfoglalják azokat a helyeket, ahol a tesztoszteron kifejthetné hatását. Ezeket a gyógyszereket naponta, tablettában kell bevenni.
Az antiandrogének kevésbé hatékonyak, mint a többi kezelési mód. Önálló kezelésként csak a bicalutamid hatóanyag fogadott el a prosztatadaganat bizonyos eseteiben. Az kevesebb mellékhatás ára a valamivel magasabb kockázat. Emiatt ezt a kezelést csak a kezelőorvossal folytatott részletes megbeszélés és mérlegelés után szabad választani, akkor, ha a beteg érti és elfogadja a magasabb daganatos kockázatot. A kezelés megkezdéséhez – a beteg választása mellett – az onkoteam engedélye is szükséges.
Nagyon fontos, hogy a szigorú ellenőrzés ne szakadjon meg a kezelés alatt!
LHRH-antagonisták és LHRH-agonisták
A hormontermelés összetett szabályozás alatt áll. A tesztoszteronelválasztás szabályozásáért több másik hormon között az LHRH (luteinizing hormone-releasing hormone) felelős. Az ún. LHRH-agonista és az LHRH-antagonista gyógyszerek ennek a szabályozó hormonnak a működését befolyásolják. Akár megszüntetjük (LHRH-agonisták), akár túlvezéreljük (LHRH-antagonisták) a tesztoszteron elválasztás szabályozását, a herékben működő gyár nem fog több férfi nemi hormont termelni.
Az LHRH-agonisták a szabályozás megszakításával hirtelen és erőteljesen leállítják a tesztoszteronelválasztást, így azonnal lefékezik a prosztatadaganat növekedését, és csökkentik a tüneteket. Orvosi felhasználásra csak egyikük alkalmazható. Az injekciót havonta kell a hasfalba beadni. E miatt a kényelmetlenség miatt sokan inkább az LHRH-antagonista csoportot választják.
Az LHRH-antagonisták folyamatosan és több tesztoszteron készítésére adnak utasítást, emiatt – egy rövid kezdeti tesztoszteronkiáramlás után – a hormonkészítés „kiég”, és a hormonszint erőteljesen csökken. Fontos tudni, hogy a kezdeti, rövid hormonkiáramlás a daganat tüneteit ronthatja, ezért az LHRH-antagonista kezelés megkezdésekor (kb. 4 hétig) antiandrogén gyógyszert is kell szedni. Ez a védelem a későbbiekben megszüntethető.
Az LHRH-antagonisták is injekciós készítmények, melyeket típustól függően hasba, vállba vagy farba adunk be. Ezeket a készítményeket azonban elég akár háromhavonta adni, ami kényelmesebb adagolást tesz lehetővé.
Kombinációs kezelések
Az LHRH-antagonista kezelés beállításakor – a kezdeti mellékhatások kivédésére – átmenetileg együtt, kombinációban alkalmazzuk az injekciós LHRH-antagonistát és az antiandrogént. Ha a kombinációs kezelést folyamatosan alkalmazzuk (ezt nevezik helytelenül totális androgénblokádnak, vagy TAB-nak), akkor minimálisan emelhetjük a kezelés hatékonyságát. Mivel a hatékonyság emelése nem áll arányban a kombinált kezelés magasabb szövődményarányával, ezért a kombinációs kezelés ma már nem használható, vagy csak olyan esetben, ahol a modern, hatékonyabb készítmények semmiképpen nem jöhetnek szóba.
