A hólyagrák a húgyhólyag bizonyos sejtjeinek korlátlan, szabályozatlan szaporodását jelenti. Legtöbbször a hólyag belső felszínét borító nyálkahártyasejtekből indul ki. Oldalunkon általános információkat nyújtunk a hólyagrák sajátságairól, a diagnózisról és a különböző kezelési lehetőségekről.
A hólyagrák a prosztatarák után a második leggyakrabban előforduló urológiai (húgyúti szerveket érintő) rosszindulatú daganat. Az ebben szenvedők ¾-e férfi. Kialakulásának pontos oka ismeretlen, de az biztos, hogy az életkor előre haladásával a betegség megjelenésének kockázata nő.
A hólyagrák leggyakoribb típusa anélkül növekszik a hólyag belseje felé, hogy a hólyag izomzatába belenőne. Ezek az ún. nem-izominvazív daganatok, melyek többnyire nem agresszívak és ritkán terjednek át más szervekre. Előfordul azonban, hogy kiújulnak, vagy agresszívvé válnak.
A hólyagrák leggyakoribb tünete, hogy a vizeletben vér jelenik meg. A véres vizelet jelentőségét sosem szabad elbagatellizálni. Csak a daganatos betegség biztos kizárása után lehet ezen a tüneten túllépni.
A daganat eltávolítása után a kiújulás megelőzése céljából helyi kezeléseket alkalmaznak.
Amikor a daganatos sejtek a húgyhólyag izomzatát is megtámadják, izominvazív hólyagrákról beszélünk. Ez a T2-T4-es stádium a hólyagrákos esetek körülbelül negyedében fordul elő. Az ilyen típusú hólyagdaganatok nagyobb eséllyel adnak áttétet, mint a korábban tárgyalt nem izom-invazív betegségek, ezért radikálisabb kezelésükre van szükség.
A hólyagműtét utáni napok fájdalmasak lehetnek. A transzuretrális rezekciót (TUR) és a helyi kezeléseket gyakori és erős vizelési ingerek követhetik. Ezek elmúlhatnak maguktól is, de gyógyszeresen is lehet csökkenteni ezeket a kellemetlenségeket
Azok a betegek, akik áttétes, vagy kiújult hólyagrákban szenvednek, különösen azok, akiknél a korábbi kemoterápiás kezelése sikertelen volt, kérjék orvosuk segítségét ahhoz, hogy eljussanak olyan központba, ahol klinikai vizsgálatok állnak rendelkezésre.
