1. Fitoterapeutikumok
Enyhébb alsó húgyúti panaszok (IPSS score < 8) esetén különböző növényi kivonatokat ajánlhatunk. A legelterjedtebbek a tökmagolaj, a szabalpálma, a fűpollen és a csalángyökér kivonatot tartalmazó készítmények.
A fitoterápiás szerek pontos hatásmechanizmusa ismeretlen. Az azonos hatóanyagot tartalmazó, de eltérő módon elkészített termékek hatékonysága is különböző. A szakirodalom szerint a fitoterápiás szerek az alsó húgyúti panaszokat csak kissé, ám a kontroll csoporthoz képest szignifikáns mértékben csökkentik.
2. Alfa- receptor blokkolók
A szakirodalom szerint közepes és súlyos panaszokkal jelentkező betegeknél (IPSS score 8-35) elsővonali kezelésként ajánlható az alfa-receptor blokkolók alkalmazása. Számos hatóanyag tartozik ide, de a mellékhatások elkerülése miatt célszerű alfa-1a szelektív receptorblokkolót alkalmaznunk (Magyarországon elérhető a tamsulosin és az alfuzosin).
Ezek a gyorsan kifejlődő hatású, erős hatékonyságú szerek már néhány nap alkalmazás után jelentősen enyhítik a panaszokat (kb. 30-40%-kal csökken az IPSS score) és növelik a maximális vizeletürítési sebességet (Q max). A mellékhatások ritkák és általában nem súlyosak; például ejakulációs diszfunkció, vagy szédülés jelentkezhet. Az idősebb páciensek figyelmét fel kell hívni az esetenként mellékhatásként jelentkező vérnyomásesés (orthostaticus hypotensio) és ezzel kapcsolatban az elesés, csonttörés veszélyére. Emiatt célszerű a gyógyszert este, már lefekvés után bevenni.
3. 5-alfa reduktáz gátló szerek
Közepesen erős, vagy erős tünetekkel és 40 mL-nél nagyobb méretű prosztatával élő férfiaknál ajánlott 5-alfa reduktáz gátló szerek; finasteride, vagy dutasteride alkalmazása. Ezek a szerek a tünetek enyhítése mellett képesek a prosztata volumen kb 20-25%-os csökkentésére, ám a hatás kiépüléséhez 6-12 hónap szükséges. Nem kívánt mellékhatásként okozhatnak libidócsökkenést, erektilis diszfunkciót és retrográd ejakulációt. Gyakran alfa-receptor blokkolókkal kombinációban alkalmazzuk őket.
4. További készítmények
Fennmaradó tünetek mellett a kezelést további gyógyszerekkel is kiegészíthetjük, például antimuszkarinokkal, vazopresszin analógokkal. Mivel ezen készítmények mellékhatás aránya magasabb, ugyanakkor csak tüneti kezelést jelentenek, a több gyógyszert tartalmazó kombinációk helyett mindig érdemes a műtéti megoldást is megfontolni.